SZAKÁCSKÖNYV
Berlini csodaleves
Láng Zsolt utolsó frissítés: 09:49 GMT +2, 2009. március 11.Kaffka Levente, nyugdíjas tollforgató szerint a versnek olyan egyszerűnek kell lennie, mint egy ételrecipének. Amiből, ugye, fakéssel is kihámozható, hogy milyennek kell lennie a recipének.
Igyekszem tehát könnyen összeüthető étellel előrukkolni.
Hozzávalók: reggeli köd, enyhe szél, napsütés, zsenge rügyek tetszés szerint.
Elkészítési módja: reggel felkelünk, és ha a konyhaablakon kitekintve, udvarunkban a ködös idő ellenére nyitnikék szól, kisétálunk a legközelebbi parkba, leülünk egy padra, és várunk. A köd mintegy húsz perc elteltével eltűnik, csupán a tavacska felszínén marad néhány hattyú formájú pamacs belőle, mígnem azok is fölröppennek vagy pedig a sötétlő mélybe nem buknak.
Reggelire leves?
Igen, ez a berlini “erstefrühstück”, könnyű és tápláló. Kíséretül a fák légies zenéje szól.
Remélem, elkészítése nem okoz gondot senkinek. Tavacska helyett folyó- vagy patakpart is megfelel, tengerről nem is beszélve. Nem kíván gasztronómiai szakképzettséget, nyugdíjas tollforgatók, sőt, vidéki újságírók is feljegyezhetik. Vigyázzanak a sorrendre, valamint az ’enyhe’ és a ’zsenge’ jelentésére.
(Nemrég találkoztam egy újságíróval, nem itt Berlinben, aki azt az egyszerű jelenséget, hogy “délután ötkor eleredt az eső”, úgy írta le, hogy “délután furcsamód eleredt az eső”, amivel utólagosan rémületbe ejtette az esőáztatta rendezvény publikumát: az olvasók arra gondoltak, hogy amennyiben “furcsamód”, akkor talán a rendezvénnyel is bajok lehettek, rossz szándékú akció!, megzavarta a természet normális működését is!, ergo: várható, hogy elővesznek majd mindenkit, aki abban, akárcsak passzívan is részt vett, elővesznek, és jót húznak a fejére.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!