RE: KISS GÁBOR, RE: SIPI
Van-e hatalma az erdélyi magyar sajtónak?
Láng Zsolt utolsó frissítés: 15:22 GMT +2, 2012. november 2.Amikor megkérdezték az ET főszerkesztőjét, honnan való a sajtó hatalma, azt felelte: elsősorban abból fakad, hogy tisztességesen végzi a munkáját. Másrészt pedig abból, hogy mindig a gyengék és a kiszolgáltatottak pártján áll.
Van-e hatalma az erdélyi magyar sajtónak?
» KISS GÁBOR: Húsz esztendőm hatalom?
» SIPOS ZOLTÁN: Van-e az erdélyi magyar sajtónak tényleges hatalma?
» LÁNG ZSOLT: Van-e hatalma az erdélyi magyar sajtónak?
további közviták »A tényfeltáró vagy más néven oknyomozó újságírás hagyományát követve,
két újságírójuk, Erdész Róbert és Borostyán Károly feltárta, mi van a mögött kampány mögött, amit az Add Az Aranyad bányavállalat indított a likasföldi bánya megnyitásának engedélyeztetésére. Megszólaltattak főszerkesztőket, akik elárulták, miért kényszerültek beengedni lapjukba a cég reklámjait, beszéltek geológusokkal, akik jelezték, hogy ők is végeztek a közelben próbafúrásokat és mágneses rezonancia méréseket, ám nem találták az emlegetett gigatartalékokat, és végül kifaggattak pénzügyi szakembereket, akik tőzsdei műveletek grafikonjaival bizonyították, hogy az egész mögött csupán egyszerű spekuláció áll, semmi egyéb (illetve emberi hiszékenység és mérhetetlen kapzsiság).
Cikkük komoly visszhangra talált, teljes terjedelmében átvette az Adevărul nevű román napilap, és a The Sunday Times is idézett belőle. Az ET példányszáma megugrott, a lap internetes változatát pedig népes olvasótábor követte minden nap.
Névtelen telefonálók többször megfenyegették a két újságírót, ám ők nem hátráltak meg. Akadt kolléga is, aki ellencikkben kelt az AAA védelmére, állítván, hogy például a könyvreklám is ugyanolyan „erkölcstelen”,
ugyanis a könyvhöz használt papír gyártása is környezetszennyező.
Nem is feleltek neki, hanem máris belevetették magukat „újabb releváns és érdekes témák feldolgozásába”. Közzétettek egy háromrészes riportot a Székelyvájta és Székelytömte közti százhúsz kilométeres út sorsáról, amivel kirobbantották az elhíresült Aszfalt-gate ügyet. Az út aszfaltozása kétszer is elkezdődött, ám egyszer sem fejeződött be, miközben az útépítő cégek mérnökei új terepjárókat kaptak, az illetékes pályáztatók pedig kéthetes kenyai jutalomvadászaton vettek részt. Nevek, bankszámlaszámok, repülőjegyek, végösszegek és végkielégítések, minden megtalálható a cikkben.
Eközben az ET másik újságírója, Feleki Rebeka ezer hektár erdő hollétének járt utána, és még azt is kiderítette, hogy mi köze van egy megunt szeretőnek egy negyven hektáros tarvágáshoz. Arról is beszámolt, kik és hogyan próbálták őt egy kulcsrakész ivói faházzal megvesztegetni, majd miután visszautasította, elhallgattatni a kocsijába csempészett papírzsáknyi keresztes viperával. Ezt a cikket még a román televízió is ismertette, sőt, Daniela Pintea bukaresti újságíró könyvet írt belőle, amiből a Néma erdő című film készült.
Szintén Feleki Rebeka volt a szerzője a szülésekről szóló riportnak is.
Ennek megjelenése után valami fontos dolog történt az ET életében: az igazságszolgáltatás és a törvénykezés felhagyott az ellenségeskedéssel. Sőt, lemondott az egészségügyi miniszter, az újonnan kinevezett pedig azonnal menesztette hat kórház vezetőségét.
A riport egy csíkmási szülészetről indult, ahol kiderült, hogy a szülészorvos veri a vajúdó nőket. Tovább nyomozva, a környék tucatnyi kórházát feltérképezve, Gyergyótól Piatra Neamțig, megállapítást nyert, hogy másutt is hasonlóan bánnak a szülőanyákkal, az őket elkísérő apákat pedig a mai napig kitiltják a szülőszobákból. A cikknek akadt egy mulatságos népszerűsítője is. Az egyik jelentős párt képviselő asszonya, újságíró maga is, aki hamarabb észrevette kollégái szemében a szálkát, mint párttársai szemében a bükkfagerenda-szállítmányokat, és akit Feneki Rebekának hívtak, országos közleményben jelentette ki, hogy nem azonos „a vajúdás szent titkait kiteregető könnyűvérű újságírónővel”.
Az ET nélkül nem tudnánk, kinek érdekében állt a világhírű vászonújtói tőzegláp lecsapolása, nem tudnánk, milyen szálak vezettek Kolozsvárról a savoyai négyes gyilkosság helyszínére, nem tudnánk, milyen pénzügyi tranzakciók előzték meg „a magyar Nobel” kiosztását, nem tudnánk, kiknek a bukszáit dagasztják a mezőgazdasági támogatások. Az ET oknyomozói nyitottak rést komor falakon, hogy fény hatolhasson az évszázados sötétségébe. Nem véletlen, hogy Hugo de Burgh: Oknyomozó újságírás című könyvének második kiadásába az ET is bekerült.
Amikor megkérdezték az ET főszerkesztőjét, honnan való a sajtó hatalma,
azt felelte: „A sajtó hatalma elsősorban abból fakad, hogy tisztességesen végzi a munkáját. Másrészt pedig abból, hogy mindig a gyengék és a kiszolgáltatottak pártján áll. Az olyan sajtó, amely a hatalom vagy a hatalmasok pártján áll, lehet befolyásos, de nem nevezhetjük sajtónak, legfeljebb propagandának.”
Nos, hát ennyi álljon itt az ET történetéből.
Egyébként az ET tényleges hatalmáról egy fénykép is tanúskodhat: a korrupció megfékezéséről szóló kormányülésen a román miniszterelnök előtt az ET aznapi számának román nyelvű kivonata látható.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!