ITTHONÉV
Hal a vízben
Láng Zsolt utolsó frissítés: 07:34 GMT +2, 2005. augusztus 20.Olvasom, hogy Vásárhely Erdély kulturális centruma: filmfesztivál, könyvvásár, egyebek. Ma például reggeltől estig, a nap minden órájában történni fog valami. Hol itt, hol ott.
A nagyszabású puszta gondolata is nagyszabású. Itthon ülni, és nagyszabású dolgokon gondolkozni. Kitalálni egy új női nevet. Kitalálni egy új járművet. Új, minden eddiginél dédelgethetőbb háziállattípust. Kitalálni egy történetet az Eper nevű nőről, aki ötkerekű járgányát vezeti, és kedvenc lepkemókjának panaszkodik a férfiakra, akik tövig nyomják a gázt, anélkül, hogy legalább hármasba felkapcsolnának. Kitalálni a történet ezer bogját, a szívszorongató befejezést. Eldönteni, a befejezés a szívet szorongassa-e, vagy inkább fejben hasson. Vagy csak a zsigereket birizgálja.
Kitalálni egy könyvkiadót, amelyik kiadja Eper tragikus történetét. Az igazgatóját, aki szinte szerelmes az írókba, ha férfiak, ha nők. Egy standot, ahol sorbanállók várják, hogy nak-nek-kel megtoldott nevük befirkantassék az első oldalra. Kiötleni száz darab szórakoztató dedikációt. Egy vásárt, ahol ez a stand helyet kap. A vásár szervezőit. A pogácsát, amit a fogadásokon majszolnak. Kitalálni a díszmeghívott nevét, az ünnepélyességet, ami ennek a névnek elhangzásakor úrrá lesz az embereken. Az embereket, akiken úrrá lesz az ünnepélyesség. Kitalálni azt, aki kitalálja az embereket. Most épp itt tartok. Szóval, jó itthon ücsörögni, miközben kint annyi, de annyi minden történik. Irigykedve nézem halaimat, akik soha ki nem mozdulnak itthonról.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!