ITTHONÉV
Döntés
Láng Zsolt utolsó frissítés: 14:26 GMT +2, 2003. október 31.Itt az ideje, hogy eldöntsük, mi legyen: ez vagy az. A lényeg persze nem a választáson van, mert nincs ez meg az. Ez van. Ám tegyük azt otthonossá.
A gőzölgő tea otthonossá teszi a legmostohább szobát is. Sőt! Én miután meghoztam a döntést, és elindultam a teafüvet beszerezni, még a boltig vivő gidres-gödrös járdát is simábbnak éreztem, de legalábbis vidámabban szökdécseltem rajta. “Nekem e járda a hullámzó Balaton”, dúdolgattam magamban. A mi járdánk. A mi városunk. A mi levegőnk. A mi teánk. Igen, most egy időre félreteszem Ceylon hegyeinek esőillatú teáit, a ginsenggel dúsított kínai woo-hangot, az afrikai rotbusht. A hazai bodza, menta, kakukkfű, zsálya, kamilla, szurokfű, kömény, citromfű, fenyő, hárs, áfonya különféle arányú keverékei idézik az azúr ég alatt terpeszkedő nyári domboldalakat.
A teafű kiválasztása nem minden, fontos, hogy ugyanolyan gondot, akár fáradságot is fordítsunk a megfelelő víz beszerzésére. Mivel Vásárhely csapvize ihatatlanul büdös, több lehetőség is kínálkozik. Egyrészt leforrázhatjuk teánkat e sajátos antitermékkel, másrészt vásárolhatunk különböző palackozású forrásvizet, harmadrészt pedig itt is a házi gyűjtéshez fordulhatunk. Én mostanában a Királyforrás vizét használom: színtelen, szagtalan, vízízű, és ingyenesen hozzá lehet jutni; bár messziről kell cipekedni, olykor meg sorba kell állni a kút előtt, mégis megéri. És míg a teásdobozokon, legyenek bár erdélyi termékek, csak románul van a tea neve feltüntetve, a vízforrás neve magyarul is olvasható.
Miközben a királyvizet (HCl + H2SO4) köztudottan nem ajánlatos meginni, a királyvizű mentatea aranysárga gőzeitől szobám otthonossága -- az előbb beindult a központifűtés is, hurrá! -- derűsen ragozódik tovább.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!