MAGÁNYOS VÁNDOR
Üstökös Küshegy fölött
Láng Zsolt utolsó frissítés: 12:41 GMT +2, 2010. január 18.Hosszú leveleket írt, mint Rilke, végül nekivágott, mert nem kapott választ? Félreértett valamit? Vonzalomnak hitte a gravitációt?
Küshegy Homoródalmáson található. Mint a neve is mutatja (mutassa, ahogy ott mondják), nem a legnagyobb hegy. Ennek ellenére, mert jó helyen van, fél Erdélyt belátom a tetejéről. Szép időben kirajzolódik a Királykő és a Bucsecs vonulata, közöttük a kúpos Cenk. Az ellenkező irányban a Hargita állja a tekintet útját, ám ha az ég tükör volna, beperiszkópozhatnék Csíkszereda összes portájának összes titkába.
De Küshegy másért is nevezetes...
Délután hat körül történt, valamelyik későnyári hétvégén. Éppen alkonyodni kezdett, katrincát kötött a nap (ahogy ott mondják). És akkor... A hangra lettem figyelmes: sistergő, közeledő. Felpillantottam, és már ott járt felettem, ott az égen, szinte érinthető közelségben, ő, az üstökös – bár tudományosan talán meteor az elnevezése. Jól kivehettem fekete magját, fehéren izzó lángpalástját, sötétvégű, hosszú sálját. Tíz másodperc? Talán annyit sem tartott, és az égi jelenség elhamvadt Küshegy oldalában.
Én még ilyen magányos vándort nem láttam. Ahogy végigszántotta az eget, ahogy fölöttem elhajtott... A tűz ellenére dermesztő hideget éreztem. Hogy került ide? Eltévedt? Menekül? Rászedték? Hosszú leveleket írt, mint Rilke, végül nekivágott, mert nem kapott választ? Félreértett valamit? Vonzalomnak hitte a gravitációt?
Kiáltanom kellett volna, nézzétek!, ám hang nem jött ki a torkomon. Senki más nem látta. Hiába kérdezősködöm azóta is, senki, egyetlen szemtanú nincs. És ettől, attól, hogy csak én láttam, csak én éreztem fagyott szívét, még árvább... Talán azért is írok róla, hátha oldódik az a páratlan küshegyi magány.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!