SZAKÁCSKÖNYV
Sült szeretőcomb
Láng Zsolt utolsó frissítés: 10:19 GMT +2, 2008. november 18.Baly Rózsika recipés könyvében az áll, hogy ha vörös hajszálra bukkanunk férjünk alsóneműjében, és nekünk történetesen fekete a hajunk, akkor máris előszedhetjük a serpenyőt,
mert hamarosan lesz mit beléje tenni. Azt azért ellenőrizzük, hogy zsákmányunk elég fiatal-e, mert
a megunt szerető rágós, mint a marhasült
“Angol Királynő módra”, ráadásul nehezen emészthető. Ahogy Baly Rózsika megjegyzi, az ember nem abból él, amit megeszik, hanem abból, amit megemészt.
A sült szeretőcomb egykor ritka eledel volt, királynék és udvarhölgyeik élvezték, ma a legtöbb háztartásba bevonult. Don Burija da Biruta, feminista konkvisztádor szerint nemigen lehet elképzelni olyan népet, amely csakis kenyérrel és főzelékkel élne, és ha mégis létezne ilyen nép, azt hamarosan leigáznák a húsevő népek konyhakései.
Végy tehát te is egy szép, kövér, 6-7 fontos szeretőcombot, mosd meg, fejtsd le róla a bőrt. A fiatal szeretők bőre könnyen lejön. Ha össze akarod kötni az utiledulcit a vadabb tenyerestalpassággal, a megtisztított combot gondosan spékeld meg karikára vágott férjfarokkal. Serpenyőben tedd lángra, szórj rá néhány szirmot a menyasszonyi csokrétádból,
dobd bele a karikagyűrűket is, az egyiket akár ujjastul.
Öntsd le két csupor sárga epemártással, majd szórj rá bőven keserű útilaput.
Némelyek szerint barbárság másként elkészíteni, mint fedő alatt, hirtelensütve, ugyanis az aromája nagyon illó. Ha mégis ropogósra akarod, fedő nélkül süsd, a végén pedig körítsd saját gyűjtésű kondilóma gombával.
Amikor feladod, sztaniolba csomagold a végét, hogy kulturáltan fogyasztható legyen.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!