SZAKÁCSKÖNYV
Mézes újság
Láng Zsolt utolsó frissítés: 10:36 GMT +2, 2008. november 11.Ha csupán magának főzne a szakács, árvább volna szenátorainknál, akik 80 000 eurós Mercedeseiket vezetve suhannak át előttünk a zebrán,
miközben mi a járdán kampányolunk, kopott szandálban. Ne feledjük Wolfgang Heidelberg intő szavait: “Nehmt euch in acht vor den, die zeigen sich gern in ihren Talaren und lassen sich auf der Strasse respectvoll grüssen”. Vagyis az igazi szakácsok mindig a széles néptömegeknek sütnek és főznek, szela.
Íme hát, a fenséges népeledel,
a mézes újság recipéje. Az elévülhetetlen, elnapolhatatlan, sőt, elhetülhetetlen és elhavulhatatlan szakácsművész, Ursula Flamme kitalálta az ehető könyvet, was wir zum Leben brauchen, nos, ennek alaptésztája tökéletesen megfelel. Ajánlatos néhány csepp fügemagolajat a masszába gyúrni, mert attól az újságlapok rugalmasak és már-már téphetetlenek lesznek.
Nyújthatjuk a tésztát olyan vékonyra,
akár a selyempapír, nem szakad, nem porlad. Ízesítésül szegfűszegőrletet és kardamomlisztet használhatunk. Tegyünk bele elegendő mézet, attól nem csupán az íze, hanem a színe is meglesz. A mézes lapok ódon árnyalata ünnepi hatású, a karácsonyi lapszámokat ilyenekre nyomtassuk.
Mandarinolajat is loccsintsunk bele, mert a mézes mandarinillat még az influenzás orrot is leveszi a lábáról. Vannak családok, ahol az ily módon feltálalt mézes újságot hetekig az asztalon hagyják, hadd illatosítsa a lakást, és csak akkor eszik meg, amikor már nincs semmi illata. Vannak persze olyan szakácsok, akik
kifejezetten kellemetlen szagú újságot
küldenek a postaládákba. De vajon kinek lehet az a célja, hogy az újságolvasó tüsszögjön, köhögjön, krákogjon, sőt, megfulladjon? Vagy úgy olvasson, hogy nejlonzacskót húz a lapokra? Kinek? Bár az is előfordulhat, hogy új találmányként megszületett a BŰZ KRÓNIKA: nem a betűk, illetve a betűkből szőtt szavak, hanem a szagok, a szagszavak tudósítanak az élet eseményeiről.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!