SZAKÁCSKÖNYV
Reménykenyér
Láng Zsolt utolsó frissítés: 13:10 GMT +2, 2008. augusztus 1.Remény Márta felejtéskenyere jótékony hatással van a házastársi életre is. Az étvágyról nem is beszélve. Mert midőn a férj kifordul az ajtón, már el is felejti, hova indult...
Dán Franciska történelmet írt szakácskönyvével az Aprozárok és az Alimentárák népének, Remény Márta viszont kenyérsütő gépet vásárolt, és megsütötte a felejtéskenyeret, amelyet reménykenyérnek nevez a hálás utókor, és amely recipéjét, ha addig el nem felejtjük, alább közöljük. Dán Franciska a proletáriátus szakácsnője volt, Remény Márta az új életérzésé.
A felejtés olyan alagút,
ahol sértetlenül, mi több, kacagányos jókedvvel át lehet jutni az élet háborús zivatarain. Úgy megyünk át egyik napból a másikba, hogy mit sem kopik vidámságunk és tettrekészségünk. Minden nap vidám vasárnap.
Szedj tehát kosaradba csőlapítófüvet és zengő mályvapimpót, ezek nélkül nem lehet reménykenyeret sütni.
Aki morcosan, duzzogva, nyakleveseket osztogatva, netán önváddal teli mély ráncokkal szeret ébredni, az ne egyen ebből a kenyérből. De olyan se egyen, aki dévai várat épít, mert túl sok asszonyt fog befalazni.
Mielőtt megjelentek volna a kenyérsütő gépek (csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a legkiválóbb márka a ______ [szerkesztőségi reklámmenedzser által kitöltendő]), úgynevezett felejtéskenyér-gyárak ontották a nagyüzemi népeledelt. Az egyik termék a Dicsőséges Múlt nevet viselte, a másik a Napsütötte Jövőét. Több nem volt.
Szedj tehát kosaradba – vagy ezt már mondtam?
Remény Márta felejtéskenyere jótékony hatással van a házastársi életre is. Az étvágyról nem is beszélve. Mert midőn a férj kifordul az ajtón, már el is felejti, hova indult, az utána tekerőző illatok visszarántják, akkor megpillantja az asztalon párolgó, mosolygó reménykenyeret, és megint szel vagy szelet magának, jóízűen elrágcsálja, közben megcsipkedi a szakácsnő fenekét, amit az nagyon kedvel, macskamód odadörgölődzik férjurához, miközben mosolyogva szeli le az újabb karéjt, amit együtt majszolnak el. Mosolygó fordulatokkal telik a reggel. Mi több: az élet.
Nem lehetünk eléggé hálásak, amiért a kenyérsütő gépek bevonultak a háztartásokba. Igaza volt Alexander Roothnak, amikor azt mondta: Ein Staat muß doch untergehen, wenn seine Machthaber einander befehden. Azaz: ideje kilépni a történelem fürdőkádjaiból, hogy megmerítkezhessünk a felejtés folyóiban.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!