SZAKÁCSKÖNYV
Hétpecsétes non plus ultra
Láng Zsolt utolsó frissítés: 00:39 GMT +2, 2008. július 8.Szülj friss, ropogós fiat, kösd jól össze a bokáját, majd bízd a szolgálóra, tegye ki ligetes helyre, ahol ember ritkán jár és nem spacíroznak vereshangyák.
Hagyd kedvére érlelődni.
Nem szabad siettetni, ne légy türelmetlen, főképp ne verd dobra, mire készülsz. A legfinomabb falatok elkészítési módja maradjon hétpecsétes. Tereld el gondolataidat keresztrejtvényekkel vagy találós kérdésekkel. A legjobb, ha némaságot fogadsz, mert ahogy a mondás tartja: wes das Herz voll ist, des geht der Mund über.
Amikor bokáján elvásik a madzag, magától hazatér.
Akkor fektesd a gondosan előkészített parázságyra, izzítsd lankadatlan; forgasd közben hátáról hasára, hasáról hátára; locsolgasd ízdús nedvekkel. Becézgetheted is.
Amikor a csontja is megpuhult, szórj rá koldusátokfüvet.
Királyi lakoma lesz belőle,
mindazonáltal néhány megszívlelendő tanács:
1. Tüskebokorból nem szednek fügét (ez nem konkrétan idevaló, de haszonnal járó mondás).
2. Ha lányt szülsz, ne is kísérletezz tovább. A hajába köss szép rózsaszínű szalagot, és rakd ki a baromfiudvarba, ott majd vidáman felcseperedik, te pedig szerető szüleként mosolyogj rá.
3. Egy régi hellén recipé a koldusátokfű mellett thébai borsot is ajánl, legyen. Elvégre minden, ami létezik, sőt: minden, ami elgondolható – felhasználásra kerülhet. Az étek is olyan, mint a továbbgondolt gondolat. Vagyis minden, amit sütünk-főzünk egy láthatatlan valóság mása, árnyéka, vetülete. De egészen pontosan: terítéke.
Legyen thébai bors vagy éppenséggel zajkő-őrlet, semmiképp ne tégy rá túl sokat, mert könnyen megkeseredik, és élvezhetetlen lesz.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!